Immáron hatodik alkalommal került megrendezésre a Tennis Classic elnevezésű esemény a Papp László Budapest Sportarénában. Évről évre a teniszvilág sztárjait sorakoztatja fel a rendezvény, amelyen idén nekem is volt szerencsém részt venni.
Szeretem a teniszt. Ezen nincs mit szépíteni, ezért mindenképpen szemtanúja akartam lenni, olyan sztárok játékának, mint Haas, Baghdatis, Wilander, Tsonga, Rafter vagy éppen a rendezvény arcának választott Ferrer helyére beugró Monfils.
Mint szórakozni vágyó vendég, pozitív élménnyel gazdagodtam, mivel láttam magas szintű teniszt, extra technikai elemeket, kellemes játékot, szimpatikus játékosokat és egy magával ragadó környezetet, amit a Papp László Sportaréna maga képes nyújtani [több ilyen létesítményt Magyarországra!]. Szerettem a közeget és az eleinte még amatőr, de idővel „szakértővé” fejlődő közönséget, a felszabadult játékosokat és a vidám, önfeledt arcokat.
Viszont nem mehetek el a sportmenedzseri, sportszervezői perspektíva mellett sem, mivel már az elejétől kezdve ilyen szempontból is górcső alá vettem az eseményt.
Legelőször is a szponzori paletta, amit szemrevételeztem. A média oldaláról az RTL Klub, a Class FM, illetve magát a közvetítést bonyolító Sport1 volt jelen. Ezt követően, olyan prémium kategóriát képviselő vállalatok szúrtak szemet, mint a Sauska, a Gerbeaud, a Kempisky, a Nobel Biocave, a Kapsch, a Kinnarps, a Diego, a Raaberlog vagy az Opel. Meglepetésemre egy marketing ügynökség is büszke partnere a rendezvénynek, ami egy magyarországi sporteseményen esetén elég ritka jelenségnek számít [jár a pluszpont]. Az ACG már 2008 óta felel a Tennis Classic márkaépítéséért. S, nem hiába, mivel tevékenységük abszolút meglátszik a rendezvény márkaértékén és minőségén.
De a szponzorok java csak most jön: Swietelsky, Strabag, Közgép, A-híd, Hídépítő Zrt. [ezen sor után kérdezem, hogy bajban a magyar építőipar?], MVM Partner, TippmixPro. [Költői kérdésként felvetve: Magyarországon nem lehet megrendezni egy magas szintű sporteseményt állami támogatás nélkül?] A szponzorok 90 százaléka a pályát körülvevő reklámfalon kapott elsősorban helyet, ami a közvetítés szempontjából is mérvadó volt. Bizonyos források szerint a minimum szponzori, beugró összeg 1 millió forint volt, ennek ellenére maradtak kihasználatlan szponzorfelületek a csarnokban.
A szolgáltatás színvonala ár-érték arányban megfelelő volt, azonban az mellett nem tudok elmenni, hogy még mindig nincs ingyen WIFI az Arénában. A XXI. században ezt nem lehet megengedni, illetve azon technikai hiányosság is kiütközik, ami a küzdőtéren zajló esemény állandó követését jelenti. Tőlünk nyugatabbra a szurkoló, vendég nem marad[hat] le semmiről, mivel mindenhol képernyők, televíziók közvetítik az aktuálisan folyó eseményeket, legyen szó a büféről, a mellékhelyiségről vagy a folyosókról. Szükségét érezném egy ilyen típusú beruházásnak [ha már kézilabda BL döntőt rendez a létesítmény].
Sajnálom, hogy Ferrer sérülés miatt visszamondta a szereplést, mivel az egész arculatot rá építették, így az igényesen megkomponált műsorújság [amiben 9 oldal tartalom fért meg a másik 9 oldalnyi szponzori hirdetés mellett] grafikája is őt ábrázolta. Ilyen vis major helyzetet nagyon nehéz kezelni, de szerintem Monfils „beugrásával” abszolút kitettek a szervezők magukért.
Összességében elégedett vagyok az eseménnyel, s remélem, még sokszor láthat a magyar közönség ekkora játékosokat a pályán, s még számos alkalommal és egyre nagyobb profizmussal bírja rá a sztárokat, hogy kimondják: „nagyszerű közönség vagytok, örülök, hogy itt lehetek! Köszönöm!”
Forrás: sportsmarketing.hu
1 hozzászólás
Pingback: Tennis Classics – A múlt nagyjai helyett trónkövetelők a hetedik gálán | Sportsmarketing