„Európai Uniós kötelezettségünknek eleget téve eljött a digitális átállás éve a televíziózásban.”
Az utóbbi hetekben, hónapokban szinte nem telt el úgy nap, hogy ne találkoztunk volna ezzel a felhívással. A tévézés megreformálása pedig remek alkalmat kínál arra, hogy végigvegyük azokat az okokat, amik a honi sportélet „digitalizációját” hátráltatják. Vajon a sport közösségi modernizációját miért nem tekintjük EU-s kötelezettségünknek?
Természetesen vannak törekvések arra, hogy a klubok és szövetségek a közösségi média adta lehetőségeket bevetve próbálnak minél közelebb kerülni a szurkolókhoz. A Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ], például a Twitter csatornáján szokta elsőként hivatalosan kihirdetni az éppen aktuális válogatott kezdőcsapatot, hogy ezzel is növeljék követőik számát [más kérdés, hogy egy vereséget követően a rossz kommunikáció miatt sokkal több követő pártol el tőlük]. A következő öt ok viszont nem csak a magyar sportéletre jellemző, viszont számunkra is tanulságos és hasznos lehet.
1. Szkepticizmus az online marketinggel kapcsolatban
Sajnos sokan még mindig leginkább az offline marketing eszközeivel próbálják népszerűsíteni az adott egyesületet. Jellemző, hogy hazánkban szkeptikusan állnak hozzá az emberek az új és ismeretlen dolgokhoz és ez sajnos a sporttal kapcsolatos marketingeszközök modernizálásban is megmutatkozik. Az üzleti szférával ellentétben, a sportszektor jóval zártabb közösség, itt sokkal inkább vonakodva nyúlnak hozzá az új és ismeretlen dolgokhoz, mint például a közösségi média.
2. Edzői, szakmai stáb hozzáállása
Amíg a kommunikációs vagy marketing osztály szorgalmazza az ötletet, hogy videókat készítsenek és töltsenek fel a saját YouTube csatornájukra [akár az edzésekről, a csapat életének színhelyeiről, vagy magukról a játékosokról, hogy még közelebb hozzák őket a szurkolókhoz], addig ez az ötlet meglehetősen tolakodó egy veteránedző szemében, akit valójában a taktika, a technikai képzés, illetve az eredményesség érdekel a leginkább. Természetesen nálunk is komoly nyomás nehezedik a szakemberekre és leginkább az eredménykényszer határozza meg a munkájukat. Nem feltétlenül a stadion megtöltése a cél, hiszen nálunk szinte mindenki úgy gondolkozik, hogy ha jönnek a győzelmek, akkor jönnek a nézők is. Leginkább a fenti érvek miatt utasíthatják vissza a menedzsment ötleteit, a szakmai munkáért felelős személyek.
3. Erőforrás hiány
A nyári átigazolási időszakban úgy tűnt, hogy a több tíz vagy akár százmilliós átigazolási összegek nem okoztak különösebb problémát néhány honi klub számára. Ezek az összegek nagyon megtévesztőek, hogyha az adott egyesület marketing büdzséjéről beszélünk. A legtöbben ugyanis „szigorú” éves pénzügyi tervet készítenek a marketing, adatgyűjtés és a rajongók kiszolgálása kapcsán. Külföldön általánossá vált, hogy 3-4 munkatárs foglalkozik folyamatosan azzal a marketingosztályon, hogy hogyan tudnák minél hatékonyabban alkalmazni a közösségi médiát, csapatuk népszerűsítésére. Az pedig globálisan is egyre népszerűbb, hogy a belső erőforrás hiánya miatt, külső ügynökséget bérelnek fel erre a munkára, ami sok esetben nem csak jóval hatékonyabb, de gazdaságosabb is.
4. Korlátozások
A tulajdonosi háttér mellett az egyesületek költségvetésének komoly részét teszik ki a televíziós jogdíjakból, valamint a szövetségtől származó összegek. Ám ezekért az összegekért cserébe jogilag több szempontból is korlátozzák az adott egyesületet. Ha ezek mellett még komoly szponzorral is rendelkeznek a klubok, akkor igencsak beszűkülhetnek a meccsnapi, valamint az online marketinges tevékenységei. Angliában például a Premier League és a Google vitája, valamint a kizárólagos közvetítési jogok miatt a klubok nem tudták igazán kihasználni a YouTube nyújtotta lehetőségeket.
5. Háttértudás hiánya
Néha a kluboknál egyszerűen nincs olyan munkatárs, akinek meglenne a kellő tudása ahhoz, hogy innovatívabbá tegye a csapattal kapcsolatos aktivitásokat. De több esetben az is előfordul, hogy az egyesület belső vezetésében nincs meg a késztetés arra, hogy fejlődjenek, változtassanak, ugyanis a túléléshez szükséges anyagi források így is rendelkezésre állnak. Hiányoznak a külföldi kapcsolatok ezen a területen is, valamint a szövetségek által szervezett konferenciák is, pedig rendkívül hasznos lehet egy külföldi sportmarketinges szakember előadása. Kétségtelenül az elmúlt hónapokban a klubok, szövetségek erősen javultak ezen a területen, hiszen az anyagi lehetőségeik bővültek, de továbbra is csak elvétve alkalmaznak erre szakosodott ügynökséget, vagy adnak lehetőséget fiatal tehetségeknek.
Forrás: digital-football.com
3 hozzászólás
Kezdhetnénk azzal, hogy van free wifi a csarnokokban/stadionokban. A közösségi és egyéb online felületeit nagyon jól használó MKB Veszprém „Arénájában” sincs például. Pedig a meccs közbeni hangulat tweetek, FB bejegyzések, videók stb. is népszerűsíthetnék a csapatot. (meg kell nézni NBA -ben hogy megy ez, még csak ki sem kell találni újdonságokat…)
Csak sajnos itt meg úgy gondolkodnak, hogy így is eladom a jegyeket nagy százalékban (divat BL meccsekre járni, még), és ne kerüljön többe egy fillérrel sem a marketing, sem a plusz szolgáltatások nyújtása (bankkártyával még mindig nem lehet fizetni a jegypénztárban…), pedig szerintem többet hozna mint amit vinne, meg ha egy akármilyen veszprémi- budapesti pub megengedheti magának ezeket, akkor talán egy ilyen csapat/ Aréna is. (bár nem tudom ez Aréna, vagy az MKB sara, de gyanítom közösen verik a garast a fogukhoz, értelmetlenül…)
A kézilabda kapcsán én is úgy érzem, hogy mindenképpen fel kellene zárkózni a nemzetközi szinthez a marketing terén. Hiszen a csapatok játéka már az élvonalhoz tartozik és így túl nagy a kontraszt a szurkolók kiszolgálása közt a pályán és azon kívül. Nem beszélve arról, hogyha tényleg lesz final four a női bl-ben is és esetleg eltudjuk hozni Budapestre, akkor nagyot kellene dobbantanunk vele. A labdarúgó stadionok kapcsán, pedig tényleg csak bizakodni merek, hogy ezeket a szempontokat vizsgálva is körbe járták a külföldi arénákat a tervezők, marketingesek és tényleg minden igényt kielégítő létesítmények épülnek majd!
Voltak már ötletek és tervek ún. interaktív stadionok kialakítására. Ez egy olyan internetes hálózat létrehozása, amin keresztül a szurkolók, statisztikákat, híreket, eredményeket és mindenféle aktualitásokat tölthetnének le telefonjaikra meccs közben. Megoszthatnák élményeiket, képeiket a helyszínről, ezzel népszerűsítve az adott eseményt, amin éppen részt vesznek.
Persze, ezt a magyar stadionokba nehezen lehetne elképzelni. Egyelőre. Ahol 500-600 néző van egy NB1-es mérkőzésen, ott nehéz megtalálni az erre irányuló keresletet.