Sokkal egyszerűbb lenne, ha a cím csak egy költői kérdésnek bizonyulna, azonban sportgazdasági megközelítéseket alapul véve egy abszolút releváns és fontos felvetésről beszélünk, ami a jövőt illeti.
Személy szerint aggódom. Aggódom, mivel stadionjaink épülnek, és aggódom mivel hosszú távon az ilyen létesítmények fenntartása óriási költségvonzattal jár. Az építkezések elindítása és támogatása, alapjában véve jó dolog, mivel eddig nem volt egy épkézláb stadionunk, azonban a jövőre nézve 3-4 ilyen létesítmény óriási kiadásokat fog generálni. Úgy tűnik az ún. PDCA-ciklus [plan, do, check, act] során kimaradt a „gondolkodás” rész.
Egy amerikai sportinfrastruktúra-fejlesztés során a legfontosabb kérdések között szerepel a potenciális bevételi források tárházának felvázolása. Nos, nekem úgy tűnik, hogy Magyarországon erre nem nagyon gondoltak. A felcsúti stadiont miből fogják fenntartani? Lesznek kulturális rendezvények a debreceni Nagyerdei Stadionban vagy éppen a Fradi pályáján rendezik a következő koncertet? Sok kérdés, amire csak az idő fogja megadni a választ, de félek ezek a válaszok nem fognak jól elsülni!
A források sorba szedése fontos lépés egy ilyen beruházás esetében, mivel az alapvető „maj’ jönnek a szurkolók és megveszik a jegyek” bevételek mellett számos egyéb lehetőség adva van, amit ki lehet, sőt ki is kell használni.
A meccsnapi bevételeken felül lehet számolni, olyan exkluzív forrásokkal, mint
- a luxus, VIP befizetések [külföldön ennek nagyon komoly hagyománya és presztízse van],
- a privát és személyes helyek kiadása a szurkolóknak,
- a parkolási költségek,
- bizonyos koncessziók,
- reklámok,
- éttermek,
- kiegészítő szolgáltatások [múzeum, bár, mozi, bevásárlóközpont, hotel, stb.],
- stadiontúrák,
- plusz rendezvények,
- más csapatok vendéglátása,
- bérbeadás,
- alternatív megoldások [pl. emlékhelyek],
- merchandising boltok,
- s, természetesen a stadion nevének a jogdíja.
Ezek csak alapvető felvetések, amikkel élhet a tulajdonos, s szükség is lesz rá, ha piaci alapokon szeretné működtetni és így fenntartani ezen infrastruktúrákat. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában elterjedt forma a vertikális integráció is, ami az értéklánc különböző szintjein elhelyezkedő piacokon van jelen. Ilyen esetben a sportszolgáltató a termelési folyamat, különböző szintjeinek egy vállalkozáson belüli integrálása miatt képes a jobb árak elérésére (pl. eltérő belső és külső árak meghatározásával) és ebből fakadóan a piaci előnyszerzésre.
Ez azt jelenti, hogy közös tulajdonban lévő létesítmények akár egységes operatív tevékenységeket is végezhetnek, pl. a stadion tulajdonosa építtet egy komplexumot, ahol hotel és bevásárlóközpont is van, amit kedvezményes feltételek mellett használhatnak a stadiont is használó ügyfelek, köztük a szurkolók is. Emellett a közvetítési jogokkal kapcsolatosan is lehetne kombinálni és ebből bevételt szerezni.
A vertikális integráció Magyarországon egyelőre teoretikus szinten marad csak fenn, mivel a stadionjaink állami tulajdonban lesznek, így még a piaci alapú működés is „veszélyes vizekre” sodródhat. Tíz év múlva fény derül az igazságra!
Forrás: sportsmarketing.hu
3 hozzászólás
Kósa egy sajtótájékoztatón elég jól felvázolta a debreceni létesítmény fenntartásával kapcsolatos elképzeléseket. Bár nyilván, mély elemzés nem volt mögötte, de amiket felsorolt, azok alapján úgy tűnt, Debrecenben ezt tudatosan tervezik, előre megvizsgálták.
A Fradinál nem hallottunk ilyenről, bár ugye ott a stadion elforgatása is egy komplexebb terv felé mutat, amiből ki tudja, mi és mikor valósul meg.
Felcsút egy speciális eset, ott véleményem szerint nem lesz gond a fenntartással, és ezt most nem cinikusan mondom. Ott az egy olyan összetett egység az akadémiával, ráadásul stabil a háttér is, és nem is egy giga projekt (oké, a lakosság számához viszonyítva nagy, de amúgy egy igényes szép épület, várhatóan nem sok olyan extrával, ami hatványozottan több pénzt emésztene föl, mint az eddigi létesítményre költött összegek).
Legyen így… Érdekes lenne körüljárnotok a témát, nem csak a (költői) kérdést feltenni, ha már…
Hajrá! 😉
U.I.: Győrben próbálják megvalósítani azt, amiről írtok, stadion-hotel-bevásárlóközpont, az egy másik kérdés, hogy sajnos elég szerencsétlen gazdasági időszakban (2008 után) készült el, mert sokkal több potenciál lehetne benne.
Részben egyetértek Veled, részben nem. Ezek olyan szintű bevételek, amiket csak úgy hasra ütve nem lehet „bevonzani”. Amiről szólnia kéne [tudom, hogy elrugaszkodott a példa, de benchmarking-nak kiváló], azt az Arsenal stadionja jól képviseli: http://www.arsenal.com/emirates-stadium/emirates-stadium-history/frequently-asked-questions
Ezt nevezem én tudatos tervezésnek…
Ha írnál példát, amiből befolyhatnak ekkora összegek, azt szívesen vennénk!
Személy szerint nem tudom, hogy a 2000 fős Felcsúton miből lesz fedezve az éves fenntartási költség.
Példának okáért a Fradi régi stadionjának ezen költségei havi 30 millióra rúgtak [évi 360 millió Ft], ez egy új létesítmény esetében, nagyobb befogadóképességgel még több lehet. Debrecenben éves szinten kb. 150 millióval kalkuláltak üzemelés címszó alatt…
Szóval kíváncsian várom, mi fog kisülni belőle! De természetesen szurkolok, hogy jó dolgok szemtanúi lehessünk! 🙂
Nem tudom, miben nem értünk egyet. Ahogy érzem a „hasra ütve bevonzani kívánt” bevételekre utalsz. Félreértettél. 🙂 Én nem azt mondtam, hogy Kósa hasra ütött és mondott pár „okosságot”, hanem, hogy elmondása szerint, tudatosan tervezett bevétel van a háttérben, amelyekből egy pár perces tv-s megszólalásakor felsorolt néhány konkrétumot.
Nehéz a témáról mélyebben írni, ez mind elmélkedés csak, hogy pl. a Fradinál, miből állt össze az a 360 milliós költség. Nekem nincs rálátásom, ha Nektek van erről valami részletes, azt örömmel venném. Mert ugye ne legyünk rosszindulatúak, de ne felejtsük el, hol élünk, nem csodálkoznék, ha ez a 360 millió nem tisztán a stadion üzemeltetésére ment volna el, csak oda lenne „könyvelve”. De lehet, hogy az FTC a Grál-lovagok gyülekezete, és az utolsó fillérig minden úgy van, ahogy azt elszámolták. Az is lehet, hogy egyszerűen a korszerűtlen rendszerekből fakadt a magasabb költség. Érdekes, hogy Debrecenben mindez már „csak” 150 millió lesz. Nyilván ez egy 40 évvel korszerűbb stadion lesz, mint a régi Albert.
Illúziónk ne legyen, akkora összegek, mint az Arsenalnal nem fognak befolyni. Ott egy komolyabb, teltházas meccsen csak a jegybevételből bejön sok magyar csapat éves költségvetése…
És, hogy miből folyhat be komolyabb összeg? Ez stadionspecifikus, feltételezem (szeretném hinni…), hogy mindenhol a megfelelő képzettségű, felkészültségű szakembereket fogják olyan felelős pozícióba helyezni, hogy ezt a lehető legjobban kiaknázzák. Mivel nem látok bele pontosan egy-egy klub, stadion életébe, nem akarok okoskodni, nem szeretem azokat az indulatból jövő, megalapozatlan kommenteket, amelyek szerzői mindenkinél okosabbak. Azt gondolom, lehet Debrecenben, vagy a Fradinál is úgy csinálni a dolgokat, hogy a stadion fenntartható legyen. Nyilván ez egy összetett folyamat, amit már a tervezéskor úgy kell elindítani (reméljük így történt), hogy az a megfelelő eredményt legyen képes produkálni az adott időtávon.