A magyar labdarúgás alapjait a jó csapatok, illetve a csapatokban játszó játékosok határozzák meg. Ahhoz, hogy a színvonal emelkedni tudjon, szükség van a fiatal generáció tagjaira, akik a legmagasabb osztályban szerezhetnek tapasztalatot.
Az OTP Bank Liga Magyarországon a legkomolyabb szintet képviselő pontvadászat, ahol a legjobb csapatok mérkőznek meg egymással. Azonban általános tendencia, hogy az éremesélyes kluboknál nagyon sok külföldi játékos szerepel, így nincs lehetőség a tehetséges magyar fiatalok szárnyalására. A Győri ETO FC 27-es keretében például 15 idegenlégiós van, a Ferencváros csapatában is a 24-es keretben 12 külföldi szerepel, a Budapesti Honvéd is 11 „nem magyart” foglalkoztat a 23-as összeállításából, míg a Videoton FC 14 külföldi állampolgárral és 12 magyar sportolóval próbálja meg felvenni a versenyt az NB1-ben.
Ezen számadatok megváltoztatásához és a fiatal, magyar tehetségek több játékhoz jutásához a Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ] egy új szisztémát vezet be a következő, 2013/14-es szezonban.
Anyagi juttatások differenciálásával igyekszik ösztönözni a klubokat, hogy minél több fiatal hazai futballistát szerepeltessenek. A testület általános szabályként határozta meg, hogy a következő szezonban egy élvonalbeli vagy másodosztályú csapat 25 fős keretében minimum 8, az ezt követő idényben 12, míg a 2015/2016-os kiírásban 13 MLSZ-nevelésű futballistának kell szerepelnie. Tehát olyan fiataloknak, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évig az MLSZ-hez tartozó valamely sportszervezet igazolt játékosai voltak.
A televíziós jogdíjak esetében a teljes összeg 15 százalékát osztják majd fel aszerint, hogy egy-egy együttesben mennyi 23 éven aluli magyar futballista játszik. A szövetség célja, hogy a hazai nevelésű játékosokat az eddigieknél nagyobb számban foglalkoztassák a professzionális klubok, orvosolva ezáltal a mai utánpótlás-nevelés egyik legnagyobb problémáját, hogy a 17-19 éves futballisták nem jutnak játéklehetőséghez, s ezért nincs lehetőségük a fejlődésre.
Ezen felül az elnökség elfogadott egy, a televíziós jogdíjakból a klubok által létrejövő 48 millió forintos segélyalapot is, ami a rendkívüli gazdasági helyzetbe kerülő első osztályú együttesek megsegítésére szolgálna, visszafizetendő kölcsön formájában.
Forrás: mlsz.hu
3 hozzászólás
Tisztelt Tóth Balázs!
Nekem egy kérdésem lenne a bejegyzéssel kapcsolatban: tud-e olyanról, hogy egy a mienknél nívósabb bajnokságban hasonló szabályozás lenne?
Köszönettel,
Gáncsos András
Kedves András,
Örülök, hogy feltette ezt a kérdést, mivel igen fontosnak tartom a témát. Ez a mo-i kezdeményezés fontos lehet a jövő szempontjából, így ideje volt meglépni.
A kérdésre válaszolván:
Több út is megmutatkozik az egyes, nívósabb bajnokságokban. Az olyan ligákban, mind a portugál vagy a holland, nagyon komoly hagyományai és financiális alapjai vannak a fiatalok szerepeltetésének. Azonban tudomásom szerint ez nincsen meghatározva, erre maguktól jöttek rá a klubok, mivel ez a járható út, erre talán a legkiválóbb példa a Barcelona akadémiája a La Masia, amelyik ontja magából a fiatal tehetségeket, akik játszanak is, de szabályozás itt sincs (nem kell). Szabályozásról beszélhetünk Törökországban, Oroszországban, Ukrajnában, azonban itt sem konkrétan a fiatalokkal kapcsolatosan, hanem a nemzetiségekre fókuszálva. Meg van szabva, hogy egyszerre hány külföldi lehet a pályán, keretben. Ennek a következménye, hogy a fiatalokat játszatják…szóval ez is egy járható út. Összegezvén, teljesen ugyanilyen szabályozásról nem tudok (de ismereteim lehet hiányosak), mivel máshol nincs rá szükség. A klubok maguktól jöttek rá, hogyan lehet jól gazdálkodni a fiatal tehetségekkel. Remélem kielégítő választ tudtam adni! 🙂
Üdv,
Tóth Balázs
Én is fontosnak tartom a témát – bár ellentétes előjellel -, ezért is szerettem volna erről a szabályozásról európai szinten tájékozódni. Köszönöm válaszát, csak megerősítést kaptam, mert amennyire utána tudtam nézni, én is úgy értesültem, hogy nincs ilyen szabályozás nálunknál nívósabb bajnokságban. Úgy gondolom nem véletlenül.
Bár minden labdarúgó fejlesztés dicséretes, de nekem ezzel a hazai szabályozással kapcsolatban az a véleményem, hogy nem lesz hatással a színvonal erősödésére. Úgy gondolom, a jelenlegi gyenge színvonalnak nem a hazai nevelésű tehetségeink kevés játéklehetősége az egyik legnagyobb okozója. Ez már csak következmény, és nem ok.
Az ok egyszerűen az, hogy nincsenek képzett, piacképes fiatal játékosok, akik helyet tudnának követelni maguknak az első csapatban. És erre az eredmény sem kifogás, hisz a külföldi bajnokságok példáin keresztül látható, hogy az edzők eredménykényszer mellett is megoldják a fiatalok integrációját, hisz tudják, hogy ez a csapat érdeke.
Ugyanúgy a tulajdonos is minél több saját nevelésű játékost szeretne a csapatban látni, hisz nem kell értük pénzt kiadni ( vagyis ha már a képzésüket finanszírozta nem kevés pénzért, akkor legalább szeretne hasznot látni).
Úgy vélem ki kell mondani, hogy az utánpótlás nevelő gyárunkban nem képesek piacképes játékosokat nevelni. Elvonatkoztatva a labdarúgóktól, ha egy nem piacképes terméknek mesterségesen próbálunk helyet teremteni a piacon, azzal még az a termék nem lesz jobb minőségű, maximum a vásárló arra kényszerül hogy azt vásárolja meg.
Ha pedig ettől a szabályozástól várunk nagy áttörést, akkor újra csak évekkel tolódik a valódi okok feltárása és kezelése.
Pedig ez hatalmas üzlet, ahogy kedvenc példám, az NK Dinamo Zagreb esete is mutatja, egy jól működő akadémia kényelmesen el tudja tartani akár a felnőtt csapatot is.
Gáncsos András