Ha asszociációs képességeinkre hagyatkozunk, akkor a snooker, talponállókban csak billiárd, a kocsmasportok egyik jeles képviselője. Füstös, szűrt fény jellemezte helyiségekben, sötét alakok egy lökéssel elteszik az összes golyót. De a snooker messze nem ilyen!
Sőt, a snooker professzionális szinten olyan magasságokat érint, ami igencsak exkluzívvá és sajátossá varázsolja. Alapjában véve erről a sportágról nagyon keveset tudunk, s a médiumok számára sem az egyik legnépszerűbb sport, azonban most ezt a hiányosságot részben bepótoljuk.
A snooker eredetileg a brit emberek között volt populáris, a legnagyobb sztárok és a legrangosabb tornák is innen kerültek ki. 1985-ben Steve Davis döntőbeli győztes lökését 18,5 millióan néztek Nagy-Britanniában. Azonban ez 2012-re megváltozott. A snooker haldokló sporttá avanzsálódott a szigetországban, viszont ezzel párhuzamosan áttette székhelyét Kínába. Az ázsiai országban olyan fogadóközönségre lelt, akik rajongva szemlélnek végig egy-egy mérkőzést, megsértődve a sportra ragasztott unalmas jelző hallatán.
Közel a top versenyek fele kerül megrendezésre immáron Kínában, ahol a pénzdíjak is olyan magasságokba szöktek, amivel a brit szervezők nem képesek felvenni a harcot. De nem csak a pénz, ami magyarázatot ad a snooker kínai szárnyalásához. Kínában több mint 60 millió amatőr játékos van, közülük 25 millió gyakran, míg több mint 1 millió napi szinten játszik. Emellett a játéknak olyan történelmi hagyományai is vannak az országban, ami a jelenkor fiataljait is magával ragadja, mivel olyan közösségi csomópontokat teremt, ahol érdemleges szociális életet lehet folytatni. Ezzel szemben a brit szigeteken a fanok 60 év fölöttiek, a fiataloknak eszük ágában sincs e sportágat követni, inkább választják a labdarúgást, a teniszt vagy egyéb közönségszórakoztató elfoglaltságot. Ezért a „brit iskola” megszűnőben van, a régi termek sorra bezárni kényszerülnek, s így az utánpótlást is veszély fenyegeti.
A sportág áthelyeződése számos tényezőnek volt köszönhető. Ebben a legnagyobb szerepet a gazdasági kérdéskör játszotta, mivel ez határozza meg magát a snookert. Ami érdekesség a magas pénzdíjakon kívül, hogy a top 16 profi játékos rendelkezik kínai szponzorral, illetve több neves játékos, köztük Mark Shelby is áttette székhelyét Kínába és elkezdett mandarin nyelven is tanulni.
A brit piacon történt degresszió a játékok elhúzódásával kezdődött meg, mivel egy-egy mérkőzés akár 7-8 órát is igénybe vesz, így a televíziós társaságok nem voltak hajlandók magas árat fizetni a közvetítési jogokért. Sőt a nemzetközi szövetség 2005-ös döntése értelmében, miszerint kitiltották a dohánycégeket a szponzorációs palettáról, a jogdíjak értéke még inkább visszaesett.
A legsikeresebb kínai játékosnak, Ding Junhuinak is nagyon komoly szerep jutott a snooker ázsiai népszerűsítésében. A 2005-ös China Open győzelmét követően a versenyek és a támogatók száma is megugrott az országban. S, annak ellenére, hogy az európai tornákat Kínában a helyi időzóna szerint késő este közvetítik, a jogtulajdonos, a CCTV komoly sikereket ért el a nézettségi adatokat tekintve.
A kínai professzor, Gan Lian Tong szerint, a sportág hanyatlása, illetve növekedése párhuzamba állítható a két ország gazdasági fejlődésével is. Kínában a közvetítésekkel és a média segítségével a snooker fokozatosan tér vissza az elegáns, úri gyökereihez, s komoly sportlétesítmények épülnek a sportág kedvelői számára, ahol az utcára nyíló termek helyett a sikkes klubszobák kapnak helyet.
Forrás: worldcrunch.com