Honlap vagy Facebook oldal? Melyikkel érdemes foglalkoznia egy sportolónak, ha szeretne elérhető lenni az online médiában a szurkolók, a szponzorok és a média számára? Nézzük az érveket és ellenérveket!
A branding során gyakran felmerülő kérdés, hogy egyedi honlapra vagy Facebook oldalra érdemes inkább hangsúlyt fektetni. A sportolók egyéni márkaépítése hasonló problémákat vet fel. Hogyan lehet kapcsolatot teremteni a rajongókkal? Mi felel meg leginkább a szponzorok érdekeinek? Milyen módon lehet a legjobban kiszolgálni a sajtó információéhes munkatársait?
A honlapnak és a Facebook oldalnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Érdemes három fontos tényezőt megvizsgálva összehasonlítani a két lehetőséget.
Tulajdonjog és kontroll
A honlap felett teljes kontrollal rendelkezik a tulajdonosa. Saját egyedi dizájn alakítható ki, és csak olyan tartalom kerül ki az oldalra, amit a szerkesztők jóvá hagynak. Nem költségmentes, de a domain fenntartása elenyésző összeg, és rengeteg ingyenes tárhely, valamint honlap sablon érhető el az interneten, amelyeknek a kezelői felülete áttekinthető, könnyen megtanulható. Rövid átfutási idővel kell számolni az elkészítéséhez.
A Facebook oldal teljesen ingyenes indítható és pár perc alatt kész. Mindenki számára ismerős a kezelői felülete, semmilyen különleges tudásra nincs szükség a frissítéséhez. Viszont nem kerül a szerkesztő tulajdonába, így kiszolgáltatott a Facebook változásainak, folyamatosan alakuló dizájnjának és szerkesztési szabályzatának. Hosszabb távon pedig a közösségi média trendjei is hatással vannak rá (ki használ ma még MySpace-t?). [url]
Elérhetőség és interakció
Kis túlzással élve mindenki használ internetet, de azért nem mindenki regisztrált tag a Facebookon. Továbbá a keresőoptimalizálás [SEO] is egyértelműen a honlap mellett szól, ugyanis a Facebookon nincs közvetlen ráhatás azokra a faktorokra, amelyek a keresőkben elért helyezést befolyásolják. Márpedig egy-egy verseny után mindenki a keresőbe fogja begépelni a sportoló nevét.
Facebook közösséget ugyanakkor könnyebb építeni, mint rajongótábort egy honlap köré. A Facebookon egyetlen kattintással több ezer követőhöz juthat el az információ, akik azonnal hozzáfűzhetik megjegyzéseiket, vagy megoszthatják az ismerőseikkel. [facebook]
Hirdetési lehetőségek és bevételek
A honlapon olyan hirdetési felületeket alakíthat ki a tulajdonos, amilyenek a leginkább szolgálják a partnerek igényeit. Saját döntés az árak meghatározása és a hirdetési tartalom elfogadása. Ha jól felépített márkával rendelkezik a sportoló, extra bevételi forrást jelent a honlapon üzemeltetett webshop, ahol a merchandising termékeket árulhatja.
A Facebookon ezzel szemben nincs direkt lehetőség hirdetési felületek kialakítására, ráadásul olyan ellentmondásos helyzet is előfordulhat, hogy miközben a legújabb cipőjével pózol a sportoló a legfrissebb posztjában – közvetett reklám – a konkurencia promóciója jelenik meg a jobb oldali sávban a Facebook által generált hirdetések között.
Hogyan csinálják a nagyok?
Egyértelmű sikerrecepttel nem lehet szolgálni. Rengeteg tényező játszik szerepet a döntésben, ismerni kell a kommunikációs és üzleti célokat, a megosztani kívánt tartalmat, valamint a szerkesztéshez rendelkezésre álló szaktudást és erőforrásokat. [DavidBeckham_honlap]
A nemzetközi színtéren szétnézve szintén vegyes kép fogad. Ki gondolta volna, hogy Cristiano Ronaldo, vagy David Beckham hivatalos honlapján semmilyen tartalom nem található a – kitűnően menedzselt – közösségi oldalaik elérhetőségén kívül? Ekkora médiasztároknak nincs is rá különösebb szüksége, hiszen rajongóik gyakorlatilag az életük minden percéről értesülnek a hírekből, interakcióba léphetnek velük a Facebookon, a szponzoraikat tökéletesen kiszolgálják a honlap felületei nélkül is, a médiával pedig profi team tartja a kapcsolatot. Roger Federer, Kobe Bryant, vagy Lindsey Vonn ugyanakkor jól felépített oldallal rendelkeznek a weben és a Facebookon egyaránt.
Mi a helyzet a hazai sportolóknál?
A magyar sportolók azonban teljesen más közegben mozognak. Méretét tekintve sokkal kisebb a piac és ritkán áll rendelkezésre háttérgépezet a tartalom generálására, az oldalak kezelésére. A sportolók magukra maradnak, ami meg is látszik az online jelenlétükön: a 11 londoni aranyérmesünk közül csupán 5 – Berki Krisztián, Fazekas Krisztina, Gyurta Dániel, Kozák Danuta és Risztov Éva – rendelkezik saját honlappal. Facebook oldala mindegyiküknek – Dombi Rudolffal, Kovács Katalinnal, Kökény Rolanddal, Pars Krisztiánnal, Szabó Gabriellával és Szilágyi Áronnal egészül ki a névsor – van, de a frissítések gyakorisága és minősége nagyon eltérő.
A hazai viszonyokat ismerve elmondható, hogy nagyon kevés élsportoló mögött áll sportmarketinges. Nem a pályafutásukat, szerződéseiket egyengető sportmenedzserekre gondolok, hanem a kommunikációs és PR feladatokat ellátó marketing szakemberre. A sportolón maradnak tehát ezek a teendők, ezért kényszerűségből az egyszerűbb utat választják: felismerik, hogy szükség van az online jelenlétre, amelyet egy jó minőségű okostelefonnal könnyen karban tartható Facebook oldallal valósítanak meg. Szöveges üzenetet, fotót, vagy akár videót is posztolhatnak pillanatok alatt a mobilról, amit meg is tesznek alkalomadtán, a kommunikációs célok és a stratégia hiánya azonban szinte minden esetben tetten érhető.
Kezdetnek nem tartom rossz dolognak a költségkímélő és hatékony felületet jelentő Facebook oldalt, de már ennek fenntartása sem a sportoló kizárólagos feladata lenne. A közösségi oldalak korábban említett bizonytalanságai, valamint az érdekeltek – szurkolók, szponzorok, média – professzionális kiszolgálása miatt hosszú távon szükség van a saját név alatt futó honlapra is, amelybe integrálhatók a rendeltetésüknek megfelelően használt és rendszeresen frissített közösségi csatornák – YouTube [videók], Instagram és Pinterest [fényképek], LinkedIn [üzleti kapcsolatok]. Persze átgondolt célokkal és megfelelő szakemberek segítségével.