On-line streamelhető mérkőzések, sportösszefoglalók esetében többször találkozhatunk azzal, hogy a kapcsolódó tartalom nem nyitható meg és a videó helyén „A tartalom az Ön országában nem érhető el” vagy hasonlóan megfogalmazott felirat jelenik meg. Mégis milyen módon lehetséges ez a határok nélküli internet világában és mi ennek a sportközvetítési jogok jogtulajdonosainak és a médiaszolgáltatók szempontjából a gazdasági és jogi lényege?
Módszerek a sportközvetítési jogok értékesítésének maximalizálására és ennek okai
Az egyes sportversenyek (pl. a különböző labdarúgó bajnokságok vagy nemzetközi kupák), sportesemények (pl. az olimpiai Játékok) jogtulajdonosai az ezen rendezvényekhez kapcsolódó sportközvetítési jogokat a médiatársaságok részére jelentős összegű jogdíjakért értékesítik. E jogdíjak összegének maximalizálása érdekében a jogtulajdonosok különböző módszereket alkalmaznak.
Az egyik ilyen módszer az, hogy az adott sportversenyen résztvevő sportklubok – mint általában a sportközvetítési jogok eredeti jogtulajdonosai – a tulajdonukban álló sportközvetítési jogokat nem saját nevükben, egyenként értékesítik, hanem azok eladását a sportversenyt szervező sportszövetségre bízzák ún. kollektív értékesítésre. Egyrészt a sportközvetítési jogok így jóval nagyobb értékkel bírnak, másrészt az egységesen fellépő sportklubok jobb tárgyalási és alkupozícióba kerülnek a potenciális vásárló médiatársaságokkal szemben.
A másik értéknövelő módszer pedig – amely azonban már a jogokat megszerző médiatársaságoknak is elemi érdeke – a sportközvetítési jogok kizárólagos módon történő értékesítése (a kapcsolódó jogkérdésekről lásd itt és itt). Ez azt jelenti, hogy egy sportesemény közvetítési jogaival meghatározott földrajzi területen, időtartamban és platformon csak a licencet megszerzett médiaszolgáltató rendelkezik. A közvetítési módszerek közül egyre nagyobb teret nyer az internetes közvetítés, azaz a klasszikus „streamelés”. Az ilyen jellegű közvetítésre jogot szerző médiaszolgáltató általában a sporteseményt egyidejűleg, késleltetve és lekérhető (on demand) módon közvetíti, valamint összefoglalókat is nyilvánosságra hozhat.
Amennyiben az egyik országra, régióra jogot szerzett médiaszolgáltató webstreames közvetítése a médiaszolgáltatónak felróható módon másik, az érintett szerződésben nem szereplő országban és – az esetek döntő többségében – másik (tehát ugyanazon jogtulajdonos és másik médiaszolgáltató között ugyanarra a sporteseményre kötött) szerződés hatálya alá tartozó területen is elérhetővé válik, ez nyilvánvalóan sérti a sportesemény jogtulajdonosaival és az egyes médiaszolgáltatókkal szerződésben álló és egymással a legtöbbször konkuráló szponzorok és reklámszolgáltatók érdekeit. Ilyen eset lehet pl. amennyiben az egyik közvetítési területen elérhető streames közvetítés során a sportpálya mellett lévő LED hirdetőtáblákon más szponzor reklámja látható, mint egyik másik szerződés hatálya alá eső ország területéről elérhető streamen.
A geo-blocking fogalma és a megjelenése szerződésekben
Fentiek megfelelő kiküszöbölésére a sportközvetítési jogok internetes közvetítésének engedélyezését is magában foglaló szerződésekbe a jogtulajdonosok és a médiaszolgáltatók kifejezetten felveszik az ún. geo-blocking-ot szabályozó előírásokat is. A geo-blocking lényege az, hogy az adott sportesemény on-line streamjét csak bizonyos földrajzi helyen lévő személyek érhetik el, akiknek tartózkodási helye az Internet Protocol (IP) cím alapján kerül azonosításra. Tehát az internetes közvetítések esetében a jogtulajdonosok és a médiaszolgáltatók ezzel a módszerrel törekednek a tartalom kizárólagosságának biztosítására az adott földrajzi térben lévő és a velük szerződésben álló szponzorok és reklámszolgáltatók által megcélzott homogénebb fogyasztói kör “befolyásolására”.
E célok elérése érdekében – röviden fogalmazva – egyrészt a médiaszolgáltató a sportközvetítési jogok értékesítésére irányulószerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy interneten keresztül történő közvetítés esetében (“streamelés”) a sportműsorszámot csak a szerződésben foglalt területen belül teszi elérhetővé. Másrészt a sportközvetítési jogok jogtulajdonosa pedig arra kötelezi magát, hogy a harmadik, tehát nem szerződéses fél médiaszolgáltató részére engedélyezett internetes közvetítések a szerződéses területen belül ne váljanak elérhetővé.
A bejegyzés eredetileg a Sportjog oldalon jelent meg.
1 hozzászólás
Pingback: Hivatalosan is megindult az EU vizsgálat a közvetítési jogok piacán | Sportsmarketing