labdarúgás, Sportgazdaság — 2012/10/26 at 08:00

Zártkapus labdarúgóklubok?

by

Évek óta fontos kérdés a labdarúgó NB1 kapcsán, hogy a klubok hogyan tudnák növelni a hazai mérkőzéseikre kilátogató nézők számát. Vitathatatlan, hogy érdekli az embereket a honi labdarúgás, ugyanis átlagban 900 ezren kapcsolnak a tévében az éppen aktuális magyar bajnoki mérkőzésre és 300 ezren végig is nézik a találkozókat! Az utóbbi időben azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon gazdaságilag motivál-e egy klubot, hogy növelje a stadionba kilátogató szurkolóik számát?

Egy időben több klub is próbált családi szektorokat kialakítani. A mérkőzés előtt koncertet vagy családi napot szerveztek a stadionban, de olyan egyesületetek is akadtak, akik igazából semmit nem tettek azért, hogy több szurkoló látogasson ki a csapatuk mérkőzéseire. A fenti kérdésre a válasz több összetevőből adódik össze. Ha megvizsgáljuk egy klub mérleg szerinti éves könyvelését, akkor sajnos ki kell mondanunk, hogy a jegyeladások egy labdarúgó csapat éves bevételeinek 1%-át sem teszik ki! Itthon lehetetlen egy klubnak a jegybevételeire építenie gazdaságilag. Külföldön(például Németországban), ahol átlagosan 30-40 ezer néző látogat ki egy első osztályú csapat hazai mérkőzéseire sokkal motiváltabb mindenki, hogy minden hétvégén tele legyen a stadion. Hiszen, ha a minimális 25 eurós belépő árral számolunk, akkor is láthatjuk, hogy össze sem hasonlíthatóak a kinti bevételi számok, az itthoniakkal. Nálunk ugyanis átlag 3000 nézővel és 2500 forintos jegyárakkal kalkulálhatunk, amik mellett természetesen a pályával kapcsolatos kötelező kiadások is ott szerepelnek…

Ha pedig a jegybevételek mellett megvizsgáljuk egy NB1-es klub mérkőzéseinek közvetítéséért járó összegeket, akkor még tisztább képet kaphatunk. Idén átlagban egy első osztályú labdarúgó csapat évi 150 millió forintot kap. Bár ez az összeg átlagban 40 millió forinttal több, mint amennyit tavaly kaptak a klubok, még mindig iszonyúan alacsony a szlovák vagy a lengyel bajnoksághoz képest is. Nem is beszélve a Premier League-ről, ahol a bajnok Manchester City tavaly 60 millió fontot(!) kapott a tévétársaságoktól, a bajnokságból kieső Bolton pedig 30 millió fontot…

Itthon egyébként egy klub tévés jogdíjakból származó bevétele háromféleképpen áll össze. 70 százalék a fix normatív összeg, amit az MTVA-val és a Chello Central Europe-pal kötött szerződés szerint kapnak a csapatok, 15 százalék a csapat teljesítménye alapján kerül kifizetésre és tovább 15 százalék a stadionba kilátogatók számától függ. Ezen várhatóan a jövőben változtatni fog az MLSZ, viszont az továbbra is nagy kérdés, hogy milyen irányba. A szövetség célja valójában az lenne, hogy 50 százalékrara csökkentsék a fix normatíva összegét. Ha ez a változás ténylegesen megvalósul, akkor talán egy kicsivel motiváltabbak lesznek a klubok, hogy minél több néző látogasson ki a mérkőzéseikre, hiszen 10-20 millió forintjuk is múlhat rajta.

Természetesen remek ellenpéldák is vannak, mint például a DVTK, akik próbálnak minőségi külföldi és hazai válogatott játékosokat a csapatba igazolni, ezzel is növelni a már itthon amúgy is igen magasnak számító 6400 fős átlag nézőszámot. Holott valljuk be őszintén Elek Ákos és Rudolf Gergely fizetése több millió euróval magasabb, mint az összeg együttesen, ami a miattuk kilátogató és tévé elé leülő plusz nézőkből fakadóan a klub pénztárcájába kerül.

Összességében sajnos el kell fogadnunk, hogy a klubok számára gazdaságilag szinte teljesen érdektelen, hogy néhány száz vagy akár ezer emberrel növeljék a kilátogatók számát. Hiszen lássuk be, a TAO-ból származó létesítmény-korszerűsítésekre fordítható összegeket sem a nézők kiszolgálásra használják fel a csapatok, holott néhány száz érdeklődőt komoly anyagi befektetések nélkül is el lehet érni. A Budapest Honvéd tulajdonosa George F. Hemingway nyilatkozta néhány éve, hogy igenis fontos, hogy igényes legyen egy klub WC-je, legyen meleg a hot-dog a stadionban és hideg a sör, megfizethető a büfé, ne kelljen néhány percnél tovább sorban állni, a székek legyenek letakarítva. Kellenek parkolóhelyek, tömegközlekedéssel elérhetőek legyenek a stadionok a szurkolók számára, kedves biztonságiak fogadják a gyerekeket. Kis dolgok ezek – főleg anyagilag -, de mégis fontosak a szurkolók számára. Viszont a klubok nem készítenek felméréseket a „piac”, vagyis a közönség látens igényeiről. Nem törekednek arra, hogy egy szurkoló érezze magáról, hogy a klub részese, mint például a pármai klubvezetés, akik a bérleteseik nevét feltüntették a csapat mezén.

Nem a tévé csábítja el az embereket a stadionból. Mindenkinek sokkal fontosabb, hogy kint a helyszínen szerezzen élményt és ne közvetve otthon. Egy amerikai felmérés szerint az NBA mérkőzésekről eljövő emberek 1 órával a meccs után, azt sem tudják, hogy kivel játszott a csapatuk csak azt tudják, hogy nagyon jól érezték magukat és élményt kaptak!

Ezek után sajnos jogosan kell elismernünk, hogy nem feltétlenül gazdasági érdeke a kluboknak, hogy néhány száz vagy esetleg ezer nézővel emeljék a kilátogató nézők számát. A megoldás talán az lehetne, hogy az egyesületek a kimutatott mérleg szerinti jegybevétel alapján külön „jutalmazásként” kapnák a támogatói összegeket az MLSZ-től. Így kellene motiválnia a szövetségnek a csapatokat, hogy minél több szurkolót csábítsanak ki a stadionba, mert tényleg kezdünk elfeledkezni a stadionba kilátogató szurkolókról. Pedig nem csak a tévé előtt ülő rajongókat kellene kiszolgálni!

Forrás: SportM

One Comment

  1. A Chelsea bázisa a legtehetősebb negyedekre terjed ki (lévén, hogy ott van a stadion is), de meglepően sok a szurkolójuk DNy-on és még ÉNY-on is, amire biztosan nagy hatással volt az utóbbi évtized sikeressége. Ha valaki megnézné a Stamford Bridgere kilátogató nézők számát mondjuk a ’90-es évek elején, közepén, akkor megelpődne a standar félházas meccseken. Ma már persze bővíteni is kellett a lelátókat.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Továbbra is aggasztó a brazil stadionhelyzet a világbajnokság előtt

A FIFA főtitkára, Jerome Valcke aggodalmát fejezte ki a brazilok világbajnoki felkészülésével kapcsolatban. Legalábbis, ami a stadionokat illeti. Az építkezések...

Close