A márkák domináns jelenléte egyre inkább megkérdőjelezhetetlen. Egy márkák nélküli világ immáron elképzelhetetlen, csupán Orwell 1984 című disztópikus regényében állná meg a helyét.
A bevezetés ismerős lehet, mivel az előző cikkemet is így vezettem fel. S, ez nem véletlen. A Nike után most a legnagyobb riválist, az Adidast mutatom be fogyasztói megítélés szempontjából.
A német márka is egy szép hosszú utat járt be, míg elérte a jelenlegi piaci pozícióját. A Dassler testvérek szorgalmának köszönhetően 1924-ben már beindult a cipőgyártás, azonban Adidas néven csupán 1949-ben lett bejegyeztetve a cég. Ezt követően indult el egy hosszas folyamat, amit az 1990-es évek eleje forradalmasított, mivel ekkor vált az Adidas – a Nike stratégiai farvizén felevezve – ugyancsak egy marketingközpontú vállalattá, ahol a főszerep a márkáé lett.
A német precizitás és a hagyományok tisztelete egy más irányba terelte az Adidast, azonban a piaci szféra farkastörvényei megkövetelték, hogy az innováció és a közösségi sportértékek segítségével a meghatározó piacok felé vegye az irányt. Az amerikai és a kínai piac mellett, az oroszországi jelenlét is igen meghatározóvá vált, amivel az Adidas, a legfőbb versenytársa közelében tudott maradni [a maga módján].
Európai márka révén a népszerűsége az öreg kontinensen egyelőre töretlen, s a legnagyobb világeseményekkel történő szimbiózisból fakadóan, elkötelezte magát a labdarúgás és az olimpia mellett, amellyel a kollektív tudaton túlmenően, olyan értékeket közvetít, amelyekkel egyedivé válik a márkák kavalkádjában.
De az „átlag” fogyasztó is így vélekedik erről?
Az előzetesen ismertetett kérdőíves kutatásom alapjául a már feldolgozott Nike és az Adidas kapta a két priori szerepet. Az Adidas is, akárcsak versenytársa, 100 százalékos ismertségnek örvend, mivel a kutatásban részt vevő 212 fő mindegyike ismerte a német brandet. A magyar vásárlók körében az Adidast nagyobb népszerűség övezi, mint a Nike-ot, mivel a megkérdezettek 53,3 %-a véli kedvesebbnek a márkát, amit 7,9 ponttal jutalmazna. A vásárlási hajlandóságot befolyásoló tényezők tekintetében a minőség itt is dominál, s a magyar vásárlók árérzékenységét is megfejelve került az első helyre. A második az ár, azt követi a trend, a márkahűség, majd a reklám.
Márkakutatási módszerek és asszociációs vizsgálatok segítségével átfogóbb képet kaphattam a fogyasztók megítélésével kapcsolatban, ami az Adidast illeti. A márka mély elköteleződése a labdarúgás iránt szignifikánsan kimutatható, mivel a képzettársítás során számos híres labdarúgó jelent meg, mint a márka első számú aspiránsa. A sportágakra történő asszociációs hisztogram is ezt a fölényt vizualizálja, ahol a labdarúgás domináns szerepe vitathatatlan.
A márka termékvonalaiból köszönhetően hatással van a fiatalabb generációkra is, de a konzervatívabb vonalat is képviseli, amit a márkaszemélyiség vizsgálat is predesztinál. A kutatásban résztvevők szerint az Adidas egy 20 és 45 év közötti, sportos testalkatú, derék, karakán menedzser típusú férfiként azonosítható be.
Ezek után a legnagyobb kérdés, hogy az Adidas örök másodikként kell, hogy szelje tovább a habokat, vagy egyszer eljön a pillanat, hogy beelőzi a Nike zászlóshajóját? Mindenesetre jó úton halad a 6,154 millió dolláros márkaértékével, azonban a Nike 14,528 millió dollárjának eléréshez erős szelet kell fogni a vitorlájába, de tudjuk „Impossible Is Nothing”.
Forrás: Márkák harca, avagy a Nike és az Adidas fogyasztók szerinti megítélése