Már a tavalyi döntő után is érlelődött bennem a gondolat, hogy leírom meglátásaimat, ugyanis véleményem szerint lenne még mit fejlődnünk.
Hiába a 3 olimpiai arany, a bajnokság mégsem olyan népszerű. Az emberek inkább a válogatottra és legfőképpen az olimpiára kíváncsiak. De utóbbin csak megfelelő alapokkal lehetünk sikeresek. Nézzük tehát mit is csinálhatnánk másképpen!
Már eleve nem értem, hogy a döntőt miért április végén rendezik. Kicsit eltolva, szabadtéren is megrendezhetnék már. Vagy akár az egész bajnokságot tehetnék nyárra, amikor a többi sportágban amúgy is szünet van.
Rátérve a konkrét mérkőzésre, azt nem előzte meg semmilyen kampány, vagy különösebb beharangozó. A sportot, a vízilabdát kedvelők az interneten, esetleg a helyszínen tájékozódhattak a meccsel kapcsolatban. A Facebookon még egy eseményt sem készítettek, pedig ingyen elérhettek volna több száz szurkolót.
A döntőre 1 órával korábban érkeztem, de már ekkor hatalmas sor fogadott. Mint kiderült, mindössze egyetlen jegypénztár üzemelt. Bár a Császár-Komjádi Uszodában tavaly óta megszüntették a nem éppen bizalomgerjesztő játéktermet, a helyén csak a kosz maradt. Több jegypénztár, igényes büfé, ajándékbolt nem került kialakításra. Pedig ez mind plusz bevételi forrást jelenthetne. A tisztaság a mellékhelységekre sem jellemző, ami valószínűleg nem csak számomra visszataszító, főleg egy uszodában.
Amikor felértem a lelátóra, már majdnem teltház fogadott. A szponzortáblák jó részét viszont még nem sikerült beüzemelni, valamint a csapatok melegítéséig vagy fél órám telt tétlenkedéssel, mivel semmilyen kiegészítő szolgáltatás nem állt rendelkezésre. Gondolok itt például valamilyen vízi bemutatóra.
A rendezők a közvetítő TV társaságot sem kényeztették el, pedig a szponzorok kiszolgálása miatt nem elhanyagolható az élő közvetítés. Az egy dolog, hogy nem áll rendelkezésre stúdió, kiépített kameraállás, de hogy a kialakított mini interjúsarkot sem tudják elkeríteni a keresztbe menő forgalom elől, az számomra teljesen érthetetlen. Továbbá az is, hogy sem csapatösszeállítást, sem statisztikákat nem szolgáltattak részükre. Még csak az eredményhirdetés helyszínét sem tudták előre megmondani.
Lassan elkezdődött a mérkőzés, az uszodában pedig egy gombostűt sem lehetett már elejteni, a két tábor pedig kiváló hangulatot teremtett. Még a szpíker hangját is alig lehetett hallani. Azért sikerült megtudnom, hogy a Vasas ingyen szállítja az érdeklődő szurkolókat a szintén döntőbe jutott női röplabda csapat meccsére. Végre egy jó ötlet!
A szponzorok kiszolgálását tovább vizsgálva, szintén támadt bennem némi hiányérzet. Ha a csapat pontos nevét nem hallottam volna, nem is derült volna ki számomra, hogy a Teva, illetve az Uniqa a főszponzor. Véleményem szerint egy fontos helyet, mégpedig az eredménykijelzőt teljesen üresen hagytak. A mérkőzés során sokszor rápillant az ember, miért ne helyeznének hát ott is el egy reklámfelületet. Ha már itt tartunk, az utolsó negyedben elromlott az időmérő berendezés, amit viszont meglepően hamar sikerült a tartalékra kicserélni.
Néhány mondatot szólnék még a biztonságról is. Bár nem gondoltam volna, hogy ez egy vízilabda meccsen megtörténhet, de a hazai szurkolók összetűzésbe keveredtek és meg is ütötték a vendégek kapusát, Szécsi Zolit. Több egyszerű megoldással is kivédhető lenne hasonló eset, remélem a jövőben jobban felkészülnek a szervezők.
Bár ez nem a rendezők döntése, de számomra érthetetlen az is, hogy a vízilabda mérkőzés során nagyon rövid szüneteket tartanak. A szurkolónak nincs ideje kimenni enni-inni, a TV-ben szinte nem is lehet reklámozni, és számos kiegészítő, potenciális szolgáltatásra sem marad idő. Senki nem akar itt pénzt keresni?
Ettől függetlenül kitűnő vízilabdát (magszolgáltatás) láthattunk, csak félek, hogyha nem sikerül az üzleti szemléletet meghonosítani, akkor a versenyben hamar alulmarad a vízilabda.
1 hozzászólás
Köszönjük, hogy megírtad a lebonyolítással kapcsolatos anomáliákat – szívünkből szóltál 😉 😉