Sportjog, Sportmarketing, többféle sportág — 2012/01/07 at 09:14

Hogyan módosultak a sporttörvény sportmarketinget érintő rendelkezései?

by

Egy tavaly december elején elfogadott törvényjavaslat nyomán 2012. január elsejétől több helyen megváltoztak a sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó előírásai.

A sporttörvény megújult V. fejezete „Kereskedelmi szerződések” címmel szabályokat tartalmaz a szponzorálási és arculat-átviteli szerződésekkel, a sportközvetítési jogok különböző platformokon való értékesítésével, valamint a sportversenyek szervezésével kapcsolatban.

A módosításoknak köszönhetően mostantól egyértelmű, hogy nemcsak a sporttevékenység különböző technikákkal való közvetítése és ezek kereskedelmi célú hasznosítása, hanem a sporttevékenység önmagában való rögzítése – azaz arról való felvétel készítése – is vagyoni értékű jogot képeznek. Továbbá január 1-től már a versenyrendszer kiírása, szervezése és lebonyolítása is vagyoni értékű jognak minősül.

Szintén változtak a sportközvetítési és marketingjogok kollektív értékesítésének szabályai. Ebben az összefüggésben megjegyzendő – bár a sporttörvény még most sem mondja ki világosan –, hogy az érintett sportszövetség a sportközvetítési jogok mellett az általa szervezett versenyrendszerre nézve bizonyos szponzorációs és arculat-átviteli jogokat is kollektív módon – azaz a sportklubok helyett és nevében – értékesíthet (mint ahogy pl. az UEFA teszi a Bajnokok Ligája és az Európa Liga esetében).

Megemlítendő az is, hogy sajnos továbbra sem egyértelmű, hogy a szponzorálási és arculat-átviteli szerződések tárgyát képező sporttevékenység, mint imázs és annak egyes elemei (pl. arckép, név) szintén vagyoni értékű jogokat képeznek-e. Mindazonáltal a sporttörvény értelmezése és gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy e szerződések esetében is vagyoni értékű jogokról van szó.

Fentieken kívül a sporttörvény továbbra is szabályozza a kereskedelmi szerződések több aspektusát, így a szponzorálás és az arculat-átvitel esetében a szerződéses felek személyét és szerződés létrejöttének bizonyos előfeltételeit, valamint a vagyoni értékű jogok néhány korlátozását.

Végül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fenti marketingszerződésekkel kapcsolatban nemcsak a sporttörvény tartalmaz előírásokat, hanem egyéb jogforrások is. Ebből következően valamennyi sportmarketing-stratégia kidolgozásánál és kereskedelmi szerződésnél figyelembe kell venni további szempontokat is, így pl. reklámozás lehetőségeire, a sportközvetítések módjára, vagy a marketing jogok használatára vonatkozó egyéb szabályokat. A képet természetesen tovább árnyalja az is, hogy adott esetben tanulmányozni érdemes az érintett sportszövetség belső, vagyoni értékű jogokról rendelkező szabályzatait is.

Összességében egy megfelelő sportmarketing-stratégia kidolgozása és gyakorlatba való átültetése a legtöbb esetben igényli a jogszabályi és a sportszabályozási környezet figyelembe vételét és betartását is. Ebben a vonatkozásban a kiindulópontot gyakorlatilag minden esetben a sporttörvény fentebb röviden bemutatott rendelkezései képezik.

További, a sport, a sportmarketing és a jog összefüggéseit elemző írások elérhetők itt: www.facebook.com/sportjog

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Megérkezett a 2012-es Afrikai Nemzetek Kupája hivatalos labdája

Az adidas és az Afrikai Labdarúgó Szövetség együtt mutatta be a nyilvánosságnak a január végén rajtoló 28. Afrikai Nemzetek Kupája...

Close