Szabó Szilvia felnőttként 1997-ben mutatkozott be a kajak-kenu sport nemzetközi porondján, ahol K-4 500 méteren egy ezüstöt szerzett. 1999-től 2003-ig minden világversenyen tagja volt a páros és a négyes hajóegységeknek az olimpiai távon. 2001 és 2003 között sorozatban háromszor győzött állandó párjával, Bóta Kingával K-2 500 méteren és 1999 és 2003 között az olimpiai távú négyessel mind a négyszer elhódították a vb-aranyat. Az olimpiákon három ezüstérmet szerzett. 2000-ben Sydney-ben kettőt, ötszáz párosban [Kovács Katalinnal] és a négyes tagjaként, majd a következő athéni olimpián ismét a négyes tagjaként. Pályafutását 2006-ban fejezte be, azóta a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnél dolgozik marketing munkatársként.
Azt szokták mondani, hogy miután az élsportolók befejezik a pályafutásukat, sok esetben nehezen tudnak beilleszkedni a hétköznapi életbe. Önnél ez hogy történt?
Épp nyár közepe volt, amikor befejeztem a pályafutásomat, és akkor rögtön megpróbáltam kiélvezni azokat a dolgokat, amelyek a sportág miatt korábban kimaradtak az életemből, például elmentem strandra, lementem a Balatonra. Akkor volt a világbajnokság Szegeden, és a Nemzeti Sport megkeresésére bennfentesként mentem le a vb-re írni. Akkor már valamilyen szinten kívülről, de mégis dolgozva néztem végig a világbajnokságot. A vb után elgondolkodtam rajta, hogy dolgozni kellene valamit, és amikor egyszer beszélgettünk Schmidt Gáborral, fölajánlotta, hogy szívesen látna a szövetség csapatában. Így elég gyorsan sikerült beilleszkednem a civil életbe, de azt gondolom, hogy ezzel, hogy a sportág mellett dolgozok, valamilyen szinten mégis benne maradtam ebben a „sportolói burokban”, fél lábbal kint, de mégis valamilyen szinten benne. Igazából nekem nem volt nehézségem azzal, hogy megtaláljam a helyem a világban.
Mi volt a legnagyobb kihívás eddig a szövetségnél marketingesként?
Ez a világbajnokság volt az. Olyan szempontból nagyon szerencsésen alakult a helyzet, hogy a szövetséghez kerülve világkupákkal kezdtem, amelyek kisebb volumenű események, de mégis hasonlóak a világbajnokságokhoz. Nagyon jó felkészülési időszak volt ez nekem a vb-re, melyet egy éven belül kellett összehozni Franciaország visszalépése miatt. A legnagyobb kihívás és legnehezebb feladat az volt, hogy a MOL Kajak-Kenu Világbajnokság megjelenéseit, kreatív anyagainak gyártását koordináljam, mivel nagyon sok területre kellett figyelni.
Számomra kívülállóként a kajak-kenu eladható sportágnak tűnik, úgy látszik, hogy sok szponzort vonz. Ön hogyan vélekedik erről? Miért vonzó a szponzorok számára a sportág?
A Szövetség munkatársai sokat dolgoznak azon, hogy a sportág érdekes és egyben értékes terület legyen a szponzorok számára. Ezen a világbajnokságon különösen figyeltünk arra, hogy a legmagasabb szinten ki tudjuk szolgálni a támogatóinkat, hogy maximálisan elégedettek legyenek. Úgy gondolom, egyrészt abban rejlik kajak-kenu sport vonzereje, hogy próbálunk minél erősebb megjelenési lehetőségeket biztosítani a szponzorok részére, másrészt nagyon jó eredményeket érnek el a sportolóink, most például hat aranyéremet gyűjtött a magyar csapat. Emellett törekszünk arra, hogy minden évben egy kis pluszt vigyünk a megjelenési lehetőségekbe.
Volt olyan marketinges vagy kommunikációs akció, megjelenés, melyet szerettek volna még megvalósítani a világbajnoksággal kapcsolatban, de nem volt rá pénz?
Nagyon sok mindent szerettünk volna megvalósítani, csak kevés volt az időnk, és nem is jutottunk el odáig, hogy ezeknek az ötleteknek az anyagi vonzatait megnézzük. Egy világbajnokság megrendezésére általában 2-3 év áll rendelkezésre. Mi tavaly júliusban kaptuk meg a rendezési jogot, mikor még javában benne voltunk az előző szezonban, és rohamtempóban állt össze minden. Mégis újítás volt például a 3D-s reklámfilm Vajda Attila főszereplésével, aki nagyon élvezte a forgatást. Sportolóink szívesen vesznek részt a kampányokban. Kovás Katalin évek óta arca a hazai rendezésű kajak-kenu versenyeknek, szívesen jön a plakátfotózásokra, ezen a területen is profi módon dolgozik. Kammerer Zoltán a világbajnokság fotózásán debütált, háromszoros olimpiai bajnokként nem volt kérdés, hogy résztvevője lesz a kampánynak. Úgy érzem, már presztízs értéke van a sportolóknál, ha szerepelhetnek a világbajnokság vagy világkupa kampányában.
A szponzorok mennyire használják a sportolókat és ezt hogyan kezelik a versenyzők? Azt látjuk, hogy alkalmanként televíziós reklámokban szerepelnek, de ezen kívül például szoktak céges rendezvényekre járni, vagy egyéb megjelenéseket vállalni?
Nagyon jól kihasználják a szponzoraink ezeket a lehetőségeket, év végi rendezvényeikhez, sporteseményeikhez kiválóan tudnak kapcsolódni sportolóink, akik szívesen veszik ezeket a meghívásokat. Amennyiben a versenyszezon és az edzőtáborok engedik, részt vesznek ezeken a rendezvényeken és egyéb televíziós, médiamegjelenéseken is, hiszen a jó eredmények mellett fontos az is, hogy az emberek közelebbről megismerjék Őket. Szerencsésnek érzem magam abból a szempontból, hogy sokukkal együtt versenyeztem, hiszen így a hivatalos kapcsolat helyett baráti légkörben tudjuk megbeszélni, egyeztetni a dolgokat. Ha problémájuk van, megpróbálok segíteni, hiszen sokáig én is ebben a cipőben jártam.
NÉVJEGY:
Született: 1978. október 24., Budapest
Egyesületei: Újpesti Dózsa, Tiszaújváros, BSE-ESMA
Edzői: Nagy Katalin, Fábiánné Rozsnyói Katalin, Simon Miklós
Legjobb eredményei: 3x olimpiai 2. (K-2 500 m, 2000; K-4 500 m, 2000, 2004); 13x világbajnok (K-4 200 m, 1999, 2002, 2003; K-2 500 m, 2001, 2002, 2003, K-4 500 m, 1999, 2001, 2002, 2003; K-2 1000 m, 2002; K-4 1000 m, 2001, 2005); 3x vb-2. (K-1 200 m, 2005; K-4 500 m, 1997, 1998); 3x vb-3. (K-1 200 m, 2001; K-2 500 m, 1999; K-4 500 m, 2005), 9x Európa-bajnok (K-1 200 m, 2001, 2005; K-4 200 m, 2000; K-2 500 m, 2001, 2002; K-4 500 m, 1999, 2001; K-2 1000 m, 2002, 2004); 6x Eb-2. (K-2 200 m, 1999; K-4 200 m, 2004; K-2 500 m, 1999; K-4 500 m, 1997, 2000, 2004)