Egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb sportirányítás jöhet létre Magyarországon a sportról szóló törvény újraszabályozása után, amelynek legfőbb pontjai az egycsatornás finanszírozás és a köztestületek számának csökkentése.
Tegnap a Parlament felsőházi termében tartottak nyílt napot a sportról szóló törvény újraszabályozásával kapcsolatban. A rendezvényt Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottságának elnöke nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar sport területét átfogóan szabályozza majd a szeptemberben életbe lépő új sporttörvény, amelynek hatására sportirányítás visszakerül a civil szférához. „Az új sporttörvénnyel az a célunk, hogy a sportot társadalmasítsuk. 2004-ben az akkori kormány a sporttörvénnyel államosította a sportirányítást, mi ezt most visszaadjuk a civil szférának. Ezentúl a kormánynak egyetlen fő feladata az lesz, hogy a költségvetést biztosítsa azokhoz a szakmai fejlesztési programokhoz, amelyeket az adott sportági szövetségek kidolgoznak” – mondta Bánki.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] elnöke szerint időszerű az egycsatornás finanszírozás bevezetése, mert eddig az intézményrendszer túlméretezett volt, s a párhuzamosan ellátott feladatok a költségeket is növelték. Borkai javaslatot tett arra, hogy ha a sporttörvényt elfogadja az Országgyűlés, és az olimpiai bizottság irányítja majd a hazai sportéletet, az elnökség 11 fős legyen, és öt évre válasszák a tagokat. A MOB maradna az egyetlen köztestület, és hét tagot delegálna az elnökségbe, míg az egyesületi formában tovább működő másik négy köztestület – a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége és a Magyar Szabadidősport Szövetség – egy-egy tagot delegálna. Ezekkel a szervezetekkel a MOB partneri kapcsolatot szeretne kialakítani.
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára úgy gondolja, a sportról szóló új törvény egyik legfőbb célja, hogy a köztestületek száma csökkenjen, ennek következtében a finanszírozás és a sportirányítás átláthatóbbá és egyszerűbbé váljon, valamint jól elkülönüljenek egymástól az állami és nem állami, sportszakmai feladatok. A sportvezető hozzátette: az államnak a sport területén ezentúl elsősorban koordináló és stratégiateremtő szerepe lesz, amelyet az olimpia-centrikusság jellemez majd. Elmondása szerint az új sporttörvény szeptember 1-jén, az új finanszírozási rendszer – beleértve a sportegészségügyet és az új sportbiztosítási rendszert is – pedig 2012 januárjától léphet életbe. Az államtitkár, 85 százalékban biztos abban, hogy az Európai Unió jóváhagyja majd a társaságiadó-kedvezményre vonatkozó törvényjavaslatot.
Gémesi György, a Nemzeti Sportszövetség [NSSZ] elnöke szerint a sportirányítás integrációja kedvező folyamat, de nem szabad megfeledkezni a sportéletet 10-20 milliárddal támogató önkormányzatok, továbbá a civil szféra bevonásáról sem. Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának alelnöke az új sporttörvényt egyik eszköznek tartja a szintén módosítás előtt álló Sport XXI Nemzeti Sportstratégia megvalósításához.
A nyílt napon előadást tartott még Monspart Sarolta, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Gémesi György, a Nemzeti Sportszövetség, Deák György, a Magyar Diáksport Szövetség, Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság és Nébald Rudolf, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének elnöke is.
Bánki szerint tíz éve nem volt példa arra, hogy a sport ekkora szerepet kapjon a Parlament falai között. A társadalmi vita kapcsán felvetett kérdésekre – amelyeket május 15-ig lehet feltenni – adott válaszokat bárki megtekintheti majd a kormany.hu és a sportolonemzet.hu weboldalakon. Május 12-én Pécsen, 18-án Győrben, 24-én pedig Debrecenben tartanak társadalmi egyeztetést a sportról szóló törvény újraszabályozásáról.
Forrás: MTI