Váraljay Gabriel felvidéki magyarként Komáromban született, csak a Duna másik partján, a szlovák oldalon. Az egyetemet Nyitrán végezte el, tíz éve költözött Magyarországra és napjainkban Budapesten él.
Az internet-korszak már akkor megfogta, amikor még az is nagy dolognak számított, ha valakinek e-mail címe volt. Saját magát képezve egyre nagyobb szaktudásra tett szert, és a közösségi oldalak megjelenésével ebbe az irányba specializálódott. A Facebookra egy volt angliai kolléganője hívta fel a figyelmét, a Twitterről pedig egy angol webináriumon hallott először, majd egy órán belül fel is regisztrált. Megrögzött social media és marketing rajongó, akinek az a célja, hogy mindenki megértse, és hatékonyan használja az új internetes eszközöket. Honlapját a közösségi média marketing témakörében vezeti.
A social media marketing a közösségi oldalakon való hatékony marketingkommunikációt jelenti, a párbeszédek kialakítására, interaktivitásra törekvés előtérbe helyezésével. Kínálja magát a feltételezés, hogy a sport az élenjáró területek között szerepel a social mediában, mert adottak a lojális offline csoportok – a kluboknak a szurkolók, a szövetségeknek az egyesületek – amelyeket csupán „át kell emelni” az online világba. Megállja a helyét ez a feltételezés, valóban egyszerű helyzetben van a sport ezen a téren?
Egyszóval: Igen. Ez így van, hiszen a recept ugyanaz, mint egy híres színész, vagy zenész esetében. A már meglévő kapcsolati tőkéjét – ami esetében a rajongói – kell átemelni egy új platformra. A sportolók esetében ezek a szurkolók, akiket szintén nevezhetünk rajongóknak. Teljesen más úgy kezdeni egy ilyen területen, hogy az illető egy ismert figura. Ezt nem használni kell, hanem ki kell használni. Erre ott vannak az offline területek, amelyek nem kis mértékben meg tudják támogatni a virtuális rajongói tábort. A közösségi oldalas kapcsolatait valaki elhelyezheti a névjegykártyáján, vagy egyéb nyomtatott anyagokon. Ez mind-mind tervezhető és szépen felépíthető, nagy anyagi ráfordítás nélkül is. Nem kell más csak egy jó stratégia.
Az a tapasztalatom, hogy a magyar sportéletben, sajnos, a legtöbb esetben még a hagyományos online jelenlét is sok kívánnivalót hagy maga után. Látsz-e lehetőséget, hogy ilyen – fejletlen netkultúrával rendelkező – környezetben színvonalas social media marketing tevékenység induljon el a hazai kluboknál, szövetségeknél?
Nem akarom csak a Facebookot kiemelni, mint a „legfelsőbbrendű” rendszert, mert nagyon sok hasonló platform van, de a legnagyobb magyar közösségi oldalon kívül (amelynél még nincs megfelelő működési modell) ez az oldal az, amely ebben az országban is elérte a kritikus tömeget. Ha jól emlékszem már 1.8 millió lakos – nem csak magyar – van fenn ezen az oldalon. A számok magukért beszélnek, csak lépéseket kell tenni. Egy Facebook rajongói oldal elindítása sokkal kevesebb erőforrást és időt igényel, mint egy specifikus rajongói weboldal kiépítése. A netkultúra, az megállíthatatlanul jön. Ha már az édesanyám is, akitől nemrég még távol állt a számítógép, olyan kérdéssel keres meg, hogy magyarázzam el a Facebook működését, akkor az már jelent valamit. Az ország 18%-a már jelen van ezen az oldalon, szerintem köztük vannak már a sport szerelmesei is.
Szóval, ha jól értem, azt mondod, hogy egy igényes, rendszeresen frissített social media platform kialakítható annak ellenére is, hogy az egyesület honlapja nem kifejezetten erős. Sőt, a sportkluboknak, sportszövetségeknek nem szabad a fejüket homokba dugni a közösségi oldalak elől, hiszen ott a szurkolók akkor is beszélnek róluk, csoportokat indítanak, ha nincs hivatalosan nincs képviselve az adott szervezet.
Igen ez így van. Lehet kezdeni egy kommunikációt egyenesen egy közösségi oldalon is. A fő cél az elköteleződés erősítése. Egy sportklub felé ez sokszor erősebb, mint a márkahűség, hiszen itt generációs „átadásról” is beszélünk. Ha egy apa egy adott csapat mérkőzésére hordta a fiát már gyerekkortól, akkor nehezen elképzelhető, hogy ő felnőttként másnak fog drukkolni. Szerintem sportdrukkeri környezetben iszonyat gyorsan fel lehet húzni egy rajongói közösséget. A weboldal jöhet a későbbiekben is. A tagok számával mindenképp közvélemény-kutatásként is felfogható a közösségi médiás jelenlét.
Ma már rengeteg különböző funkciójú közösségi oldal – blogok, mikroblogok, ismeretségi és üzleti hálózatok, videó- és képmegosztó, stb. – létezik. Elég ott lenni egyetlen egyen, ha az egy klub vagy szövetség céljainak éppen megfelelő, vagy érdemes több platform kombinációjával optimalizálni a social media jelenlétet?
Nem szabad elaprózni az energiát és az erőforrásokat. Ott kell jelen lenni, ahol a piac van, esetünkben a piac a szurkolótábor. Ezt fel lehet mérni azzal is, hogy több helyen is megjelenik az adott sportklub, de mindenesetre egy-két maximum három ilyen rendszerben érdemes jelen lenni. Ha a Twitter, Facebook, Youtube hármasra gondolunk, akkor ezek a rendszerek összekapcsolhatók. Természetesen ennek is megvan a hátránya, de ezt a kommunikációt lehet optimalizáltan is végezni.
A legnépszerűbb közösségi oldalon, a Facebookon annyi féle alkalmazás áll rendelkezésre, hogy az egyesületek a Facebook oldalukat használhatják márkaépítésre, a szurkolói hűség növelésére, de akár bevételszerzésre is. Arról viszont kevesebbet lehet olvasni, hogyan használhatja a Facebookot egy klub az üzleti kapcsolatai – szponzorok, támogatók – ápolására.
Elsőre ez lehet, hogy összetettnek tűnik, de erről szó sincs. Egyszerűen nem kell tagadni, hogy kik a támogatók és róluk is beszélni kell. Természetesen egy adott kommunikációnak 10 százaléka legyen maximum az, amikor a szponzorokról esik szó. Ebben nincs semmi. Szerintem, aki ésszerűen gondolkodik, az megérti, hogy támogatók nélkül nem működik egy sportklub sem. A Facebook esetében ez lehet akár egy rövid videós tartalom, de ezt a fajta információt értékesebbé is lehet tenni azáltal, hogy a támogatók és a sportklub kapcsolatairól szólnak a hírek.
1 hozzászólás
Pingback: Itt a helyed, ha könyvet szeretnél kiadni szerzőként vagy a cégeddel – Minden a könyvmarketingről Kiss T. Annával és Váraljay Gábriellel! | ANNA T. KISS